Miért jó sakkozni?

A sakk egy olyan táblajáték, ahol két játékos mérkőzik meg egymással 16 sötét és 16 világos bábu segítségével egy 8 sorra és oszlopra osztott táblán azzal a céllal, hogy mattolják a másik királynak nevezett figuráját. Ezzel megakadályozva annak a lehetőségét, hogy az ellenfél királya támadni tudjon. A játék 1851-ben vált sportággá, ami 1924 óta egy olimpiai szám is. A játék története azonban még valamikor az ókori Perzsiában vette kezdetét. A sakk szó ugyanis a perzsa shah kifejezésből származik, ami egyfelől az uralkodót, más felől pedig azt a szituációt jelenti, amikor a király „ütésben van.” Egyes források szerint a sakk egy kezdetleges verziója az ősi Indiához köthető, ahol csaturanga néven játszották ezt a játékot.

A sakkozás pozitív hatásai

A sakk egy rendkívül szórakoztató taktikai és stratégiai játék, ami sokkal több egy egyszerű hobbinál. Ez a táblajáték ugyanis kifejezetten az emberi agyat tornáztatja meg, így fejlesztve memóriánkat, koncentrációs képességünket, valamint logikai gondolkodásunkat. Ezen felül előrelátóvá és egyben kreatívvá is tesz, arról nem is beszélve, hogy a képzelőerőt is igénybe veszi ahhoz, hogy megtervezzük a következő lépést, és így a magunk javára fordítsuk a tábla eseményeinek alakulását.

A szociális készségek fejlesztése szempontjából is igen hasznos a sakk, ugyanis egyszerre veszi igénybe a türelmünket és akaraterőnket, emellett állandó lehetőséget biztosít a társas interakciókhoz.

A fentiekben tárgyalt készségfejlesztő hatásai révén a sakk nem csak a felnőttek, de a gyermekek számára is kitűnő elfoglaltságot jelenthet. Amit ezzel kapcsolatban azonban fontos megjegyeznünk az az, hogy sakkozás közben a gyerkőcökkel mindig legyünk nagyon türelmesek és hagyjuk hadd haladjanak a saját tempójukban. A legideálisabb életkor a szóban forgó játék megismeréshez pedig az 5. életév.

Végezetül érdemes kiemelnünk az időseket is akiknek szintén érdemes sakkozniuk. Hiszen így az agy számára biztosítva van az állandó szellemi tréning ezzel megelőzve az olyan időskori megbetegedéseket, mint pl. az Alzheimer-kór.

A sakk típusai

A sakk készletek rengetegféle anyagból készülhetnek, mint például fából, műanyagból, üvegből, csontból vagy épp fémből. Ennek ellenére a legelterjedtebb mégis a fából és műanyagból készült sakkok. Ezen kívül érdemes megemlítenünk a vászonból készült sakktáblákat, amelyek rendkívül praktikusak, ugyanis gyűrődésmentes anyaguknak köszönhetően könnyedén feltekerhetőek, összehajthatóak anélkül, hogy összegyűrődnének és egyben tárolásuk kis helyen is megoldható.

A készletek nem csak anyagukban, de méretükben is eltérhetnek egymástól. A legismertebbek természetesen az úgynevezett normál, a Sakk Világszövetség (FIDE) által 5-6 cm-es mezőméretben meghatá rozott készletek. De léteznek nagyméretű, kifejezetten kültérre tervezett sakkok is, amelyek leggyakrabban óvodák, iskolák és parkok játszóterein, illetve strandfürdők és szállodák pihenő övezeteiben fordulnak elő. Mindezek ellenére egy kertesház udvarának is igazán impozáns darabja lehet egy ilyen sakk. Manapság igen népszerűek a kisméretű mágneses sakkok is, amelyek a hosszú utazások során lehetnek remek útitársak.

A sakkóra

Ha nem akarjuk, hogy végtelenségig nyúljanak a sakkjátszmák akkor érdemes beszereznünk egy sakkórát, amely lehet d igitális vagy analóg. Utóbbi, két óraszerkezetet tartalmaz, amely úgy működik, hogy az egyik óra leállításával elindul a másik és viszont. A klasszikus sakkórákra vonatkozóan a FIDE a következőképpen határozta meg a játékidőt: az első 40 lépésre összesen 2 óra, majd az ezt követő minden 20 lépésre 1 óra áll rendelkezésükre a játékosoknak. Az analóg sakkórák egyaránt jó választás lehet kezdő és profi sakkozók számára.

A sakkórák másik nagy kategóriája a digitális órák, amelyek ugyan azt a célt szolgálják, mint az analóg változatok, azonban mégis van egy lényeges eltérés a két típus között. A digitális sakkóra ugyanis képes a többl et idő hozzáadására, amely révén a FIDE más játékidőt állapított meg a digitális órákkal történő játszmákhoz. Ebben az esetben a játékosoknak az első 40 lépés megtételére 90 perc, majd ezt követően 30 perc áll a rendelkezésükre. Az első lépéseket követően pedig 30 másodperc többlet időhöz jutnak a felek. A játékidővel kapcsolatban meg kell jegyeznünk azt, hogy léteznek rövidített játszmák is, mint például a rapid meccsek, ahol 10 és 60 perc közötti időintervallum áll rendelkezésükre a játékosoknak, függetlenül a sakkórák típusától.

A digitális sakkórákon belül rengeteg féle típusú eszköz közül válogathatunk az egészen egyszerű, csak az alapfunkciókkal ellátottaktól a FIDE által jóváhagyott többfunkciós, lépésszámlálós órákig. Utóbbiba inkább a profi sakkozóknak ajánlott befektetni, akik rendszeresen járnak versenyekre. A kezdő és hobbi sakkozóknak azonban érdemesebb egy egyszerűbb változatot vásárolniuk.